Más voltam én már mint gyerek, mást láttam mint a többiek. Lelkem más dalra volt vidám, szerelmem a merő magány... Meg az a srác akit már te is láttál és tudtad jól utálja magát, de mégsem hitted volna hogy a végén előveszi a pisztolyát... Nem vagyok más, csak egy kisfiú legbelül...
- Megkaptad a figyelmeztetést Jeremy ? - kérdezte a tanárnő már kevésbé szigorúbb hangon, mint amit 45 másodperccel korábban használt. - Ez igazán gyors volt... Jeremy az íróasztal felé sétált, félúton megállt, szemben az osztállyal. - Kisasszony...Megkaptam, amiért igazán kimentem...- mondta halk hangon, de úgy hogy mindenki hallja. Majd arcán a legkisebb érzelem nélkül kihúzta a pisztolyt a kabátja zsebéből.
At home Drawing pictures Of mountain tops With him on top Lemon yellow sun Arms raised in a V Dead lay in pools of maroon below
Daddy didn't give attention To the fact that mommy didn't care King Jeremy the wicked Ruled his world
Jeremy spoke in class today Jeremy spoke in class today
Clearly I remember Pickin' on the boy Seemed a harmless little fuck But we unleashed a lion Gnashed his teeth And bit the recess lady's breast
How could I forget He hit me with a surprise left My jaw left hurting Dropped wide open Just like the day Like the day I heard
Daddy didn't give affection And the boy was something that mommy wouldn't wear King Jeremy the wicked Ruled his world
Jeremy spoke in class today Jeremy spoke in class today Try to forget this... Try to erase this... From the blackboard. /Pearl Jam - Jeremy/
A regényemhez egy klip adta az ötletet, amit még nagyon régen láttam és cenzurázottan, de az a változat is megfogott és írtam róla egy történetet. Aztán volt szerencsém ezt a nagyszerű klipet cenzurázatlanul látni és hirtelen világossá vált minden. Mit mondjak (írjak) sokkolóan hatott rám és hat is mind a mai napig. A történetet ennek a változatnak megfelelően írtam át. Itt elérhető a klip, cenzurázatlan, vágatlan változatban (a zene csatornákon a cenzurázott verzio szokott csak menni, az is nagyon ritkán) : A KLIP TÖRTÉNETE : Sajnos valós eseményeken alapszik, 1991-ben Texasban, egy Jeremy Wade Delle nevű 15 éves srác az iskolai tantermében, angol órán az osztály társai szeme láttára lőtte le magát. A fiú nagyon sok problémát cipelt a vállán és szinte senki sem hallgatta meg. Tévképzetek gyötörték és magányos volt. Talán egy kis oda figyeléssel megelőzhető lett volna a tragédia... A klip és a megtörtént esemény ma is szomorúan aktuális, hiszen egyre több fiatal választja kilátástalanságában, magányában, elkeseredettségében ezt az utat. Igyekeztem ezzel az írással emléket állítani neki és minden sorstársának. Örülök, ha olvasol majd és még jobban ha kommentelsz is, ha néhol életszerűtlen, vagy egyszerűen béna, én kérek elnézést. Igyekeztem érthetően ábrázolni az őrületet és a hiábavaló útkeresést, a kiközösítést, vagy éppen a fájdalmakat.Remélem legalább részben sikerült. Ja nem vagyok nagy design alakítgatós (ezzel is egy órát szenvedtem mire rájöttem hogy működik az egész) szóval a kinézet olyan-amilyen, de nem is ez a fő.
